Magyar Inflacio

Infláció, egészségügy, korrupció: ezeket tartják ma a legsúlyosabb problémáknak a magyarok

Húsz év után először nyúlt az inflációs célhoz a Magyar Nemzeti Bank, így 2028-tól a korábbi 3 százalék helyett 2,5 The post Így érinti a pénzügyeidet az új 2,5 százalékos inflációs cél appeared first on Ingatlanhírek.

Bár az elmúlt években a magas infláció és az óvatosabb lakossági magatartás jelentősen visszavetette a bolti forgalmat, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai egyértelmű fordulópontot jeleznek. A magyar kiskereskedelem magára talált, és a ...

Az inflációs hatással a válaszadók többsége tisztában van, viszont kevesen kérnek pénzügyi tanácsadói segítséget ahhoz, hogy kivédjék az inflációs hatást.

Közel háromszorosára nőtt volna öt év alatt a BUX indexbe fektetett 1 millió forint értéke a K&H Értékpapír számításai szerint. Az augusztus végével záródó 5 évben a magyar részvénypiac 187 százalékos teljesítményt ért el, de az arany, a nemzetkö ...

A KSH ma reggel a szeptemberi fogyasztói inflációs adatot tette közzé, melyek szerint a fogyasztói árak havi szinten 0,2 százalékkal emelkedtek. Az éves szintű infláció így nőtt: 1,6 százalékra a megelőző havi 1,3 százalékról. Az 1,6 százalékos ténya ...

A Bitcoin 84 ezer dollár közelébe süllyedt, az Ethereum pedig nagyobb veszteséget mutatott a 2026. október 7-i reggeli kereskedésben. A kriptovaluták esését több tényező együttesen magyarázhatja: a tőkeáttételes pozíciók kényszerzárása, az erősödő do ...

A várakozásokhoz képest kevésbé emelkedtek szeptemberben a fogyasztói árak.

Hiába mérséklődött szinte teljesen az élelmiszer-infláció, a magyarok továbbra sem vásárolnak úgy, ahogy a bérek növekedése alapján várni lehetne - az árrésstopot viszont mindenképp kivezetnék a kereskedők.

Nem csak Magyarországon érdemes figyelni az inflációt: a régió több országában is gyorsul az áremelkedés.

Tovább gyorsulhat az infláció.

Az inflációkövető emelése ehhez képest eltörpülhet.

Infláció, kiskereskedelem, költségvetési hiány, ipari termelés - alapvető mutatókat közölnek a héten.

Budapest elveszítette a legolcsóbb európai fővárosok között élvezett kiváltságos státuszát, és a nemzetközi sajtó, valamint a külföldi utazási blogok beszámolói szerint a magyar főváros ma már korántsem számít pénztárcabarát úti célnak. A korábbi, br ...

A miniszterelnök az 1,7 százalékos inflációra és több élelmiszer árának csökkenésére hivatkozva azt mondta, meg kell fontolni az árrésstop kivezetését.

A pénztárak egyetértenek abban, hogy minél előbb el kell kezdeni a takarékoskodást, mert a végső eredmény szempontjából a legfontosabb tényező az idő.

Két számjegyű volt a növekmény a tagok körében.

A nyári adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a forint erősödése a korábban jelzettnél gyorsabban és intenzívebben jelent meg a magyar fogyasztói árakban. Mivel a lefelé mutató meglepetés a leginkább árfolyamérzékeny szektorokban történt, ez a hatás ...

Mutatjuk, miért érezheti úgy, hogy jelentősen megdrágultak Magyarországon a banki szolgáltatások. The post A különböző adók és az infláció is felhajtották a bankszámladíjakat: Magyarország az EU élmezőnyében a drágulásban first appeared on 24.hu.

Erste elemzők a magyar gazdaságról A tavalyi 0,5 százalék után idén 1,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság az Erste elemzői szerint. A pénzromlás üteme a következő hónapokban várhatóan fokozatosan emelkedik, az éves átlagos infláció azonban még í ...

Az inflációs cél csökkentése önmagában mire elég? És mit mutat a környező országok gyakorlata, az alacsonyabb inflációs cél inkább fék vagy stabilizátor?

Az energiapiaci feszültségek, a magas európai gázárak és az ezekből fakadó inflációs nyomás tekinthető Magyarország szempontjából a legnagyobb rövid távú kockázatnak az OECD szerdán publikált időközi gazdasági jelentése alapján.

Miközben tavaly Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesített, 2026-ban a kedvező inflációs folyamatoknak, illetve a csökkenő országkockázati prémiumnak köszönhetően az árstabilitási feltétel már teljes ...

Idén a vártnál alacsonyabb, mindössze 1,8 százalékos inflációval számol a Magyar Nemzeti Bank, jövőre azonban 3,1 százalékra gyorsulhat a pénzromlás üteme.

Az eddigi 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját a Magyar Nemzeti Bank, igaz, csak 2028-tól. Az alapkamat maradt 5,5 százalékon. A jegybank arról is döntött, hogy a havi döntés helyett, a jövő évtől csak évi 8 alkalommal lesz majd a ...

Az eddigi 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját a Magyar Nemzeti Bank, igaz, csak 2028-tól. Az alapkamat maradt 5,5 százalékon. A jegybank arról is döntött, hogy a havi döntés helyett, a jövő évtől csak évi 8 alkalommal lesz majd a ...

Az eddigi 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját a Magyar Nemzeti Bank, igaz, csak 2028-tól. Az alapkamat maradt 5,5 százalékon. A jegybank arról is döntött, hogy a havi döntés helyett, a jövő évtől csak évi 8 alkalommal lesz majd a ...

Miközben tavaly Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesített, 2026-ban a kedvező inflációs folyamatoknak, illetve a csökkenő országkockázati prémiumnak köszönhetően az árstabilitási feltétel már teljes ...

Bár az infláció és a hosszú hozamok oldaláról már közeledünk az eurózónás feltételekhez, a költségvetés továbbra is komoly akadály: idén 7,5 százalékos hiány jöhet.

Magyar Nemzeti Bank kedden változatlanul 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, egyúttal bejelentette, hogy 2028-tól 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját.

A globális kötvénypiacokon jelenleg egyértelmű hozamemelkedési folyamat zajlik, amelynek hátterében egyszerre állnak inflációs, fiskális és monetáris tényezők.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2028. január 1-jétől 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját.

Nem változtatott az 5,5 százalékos alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank, a kamatdöntést követően azonban fontos, hosszabb távú változást jelentett be. A Monetáris Tanács 2028. január 1-jétől 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti az inflációs célt, mikö ...

A Magyar Nemzeti Bank 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját a jelenlegi 3,0 százalékról - jelentette be Varga Mihály jegybankelnök a keddi kamatdöntést követő online sajtótájékoztatóján.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolt arról, hogy felülvizsgálták a monetáris politikai keretrendszert. Az inflációs cél meghatározása illeszkedik a régiós gyakorlathoz, közeledik az Európai Központi Bank követelményéhez, és jobban is tükrözi az ors ...

2001, az inflációs célkövető rendszer bevezetése óta 3 százalék a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja. Ez 2028-tól 2,5 százalékra csökken.

Nem várható a jegybanki alapkamat további csökkentése a közeli jövőben, de elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2,5 százalékra csökkenti az inflációs várakozását a korábbi 3 százalékkal szemben - vélekedett a keddi kamatdöntés előtt Madár István, ...

A gyengébb forint a magasabb infláción keresztül a béremelések egy részét is felemésztette, és nemzetközi összehasonlításban sem feltétlenül jártak jobban a magyar munkavállalók.

Az állampapír továbbra is az egyik legjobb eszköz az infláció elleni harcban, és a vásárlóik köre folyamatosan bővül.

Ellentétes irányú folyamatok között dönthet jövő kedden a kamatokról a Magyar Nemzeti Bank. A hazai infláció jóval a háromszázalékos cél alatt van, ami önmagában lehetővé tenné a monetáris lazítás folytatását. Az augusztusi kamatdöntés óta azonban je ...

Ellentétes irányú folyamatok között dönthet jövő kedden a kamatokról a Magyar Nemzeti Bank. A hazai infláció jóval a háromszázalékos cél alatt van, ami önmagában lehetővé tenné a monetáris lazítás folytatását.

Egy év alatt közel 1800 milliárd forinttal ugrott meg a lakosság betétekben lévő pénze. A látványos növekedést a választások előtt érkező állami juttatások mellett az okozta, hogy a Revolut hazai ügyfeleinek a pénze az új, magyarországi számláikra ke ...

Az árak közel négyszer olyan gyorsan emelkedtek, mint az infláció.

A magyar gazdaság 2026-ban várhatóan 1,8 százalékkal bővül, miközben az éves átlagos infláció ugyanilyen mértékben, 1,8 százalékra mérséklődhet - ami jóval kedvezőbb a korábbi várakozásoknál. A növekedést továbbra is elsősorban a fogyasztás és a szol ...

Az árrésstop megszüntetését sürgeti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), mert álláspontja szerint arra sem az infláció ellen, sem a magyar vállalkozások versenyképessége érdekében nincs már szükség.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint az árrésstop tartós fenntartása már nem szolgálja hatékonyan sem az infláció elleni fellépést.